Legyen az maradék (megunt) vagy kiszáradt, esetleg agyonfőzött... nem kukába való!
Tegnapi telefonbeszélgetésem alatt kedves M.S. budapesti lakos (jóindulattal budapesti...szerintem hozzájuk csakis szekér közlekedik) egyik pillanatban kinyögte, hogy jól kivágott a szemétbe egy nagy adag főtt tésztát, mondván, hogy az sótlan volt és rommá főzött. Majd megkérdezte elegánsan, hogy nincs-e erre valami javaslatom. Hát persze hogy van, de miért nem kidobás előtt kérdezett meg? Ki tudja. Ilyenkor eszembe jut, milyen fifikásan fordul ellenünk az általunk "készített" hirtelen harag.
Szóval, hogy ne nagyon térjek el a tésztától: a tészta, hacsak nem romlott már meg, abszolute megmenthető, bárhogy is el lett rontva korábban. Jelen esetben a tésztához némi szószt, akár paradicsomos-bazsalikomos szószt, vagy pici tesjszín- sok sajtos keveréket adnék. A lényeg, hogy a szósz ez esetben legyen sokkal sósabb, mint amúgy lenne, hogy ellensúlyozza a tészta sótlanságát. Fordított esetben, azaz, ha valaki elsózná a tésztát, a krumplistészta a nyerő ötlet, mert a burgonya rengeteg sót von el. (Egyéb elsózott esetekben is szoktam alkalmazni a "krumpli the superhero" technológiát. Például egy akármilyen levesbe vagy szószba beledobhatsz egy-két krumplit, csak amíg valamelyest enyhíti a sósságot.)
Szóval a tésztát elkeverjük a nemes egyszerűséggel összekavart szósszal és most jön a lényeg: át kell sütni! A sütőben kiszárad valamennyire a tészta, és az ízek is jobban összeállnak; nem lesz annyira kontrasztos a sótlan-elsózott érzés. Ami fontos, hogy ne a tetejére tegyünk sajtot, hogy az jól rásüljön és aztán még szaftosabb legyen a belseje, hanem közé kerüljön a reszelt sajt, ami szintén segít javítani a tészta állagát és ízét is.
Amire még érdemes figyelni: FŰSZER használat! Az unalmas sajtos tészta is mennyei, ha ráteszel frissen őrölt színesborsot, vagy egy csipet oregánót, vagy bármit amit szeretsz.
Utóirat: a kiszáradt illetve nyers tésztáknál, újrafőzés helyett tudnám javasolni, hogy a fentihez hasonló módszerrel (szószgyártás, összekeverés) után szintén sütőbe süsse meg az adott konyhatündér a kompozíciót. A lényeg, hogy a szaft itt nagyon szaftos és relatíve bő levű legyen. Itt a reszelt sajt jobb, ha a tetején van, az is segít a "párolásban".
Sima, megmaradt tésztából, bármilyen rakott zöldséges tészta is készülhet. Besamellel vagy a nélkül! Kezdek éhes lenni...
Tegnapi telefonbeszélgetésem alatt kedves M.S. budapesti lakos (jóindulattal budapesti...szerintem hozzájuk csakis szekér közlekedik) egyik pillanatban kinyögte, hogy jól kivágott a szemétbe egy nagy adag főtt tésztát, mondván, hogy az sótlan volt és rommá főzött. Majd megkérdezte elegánsan, hogy nincs-e erre valami javaslatom. Hát persze hogy van, de miért nem kidobás előtt kérdezett meg? Ki tudja. Ilyenkor eszembe jut, milyen fifikásan fordul ellenünk az általunk "készített" hirtelen harag.
Szóval, hogy ne nagyon térjek el a tésztától: a tészta, hacsak nem romlott már meg, abszolute megmenthető, bárhogy is el lett rontva korábban. Jelen esetben a tésztához némi szószt, akár paradicsomos-bazsalikomos szószt, vagy pici tesjszín- sok sajtos keveréket adnék. A lényeg, hogy a szósz ez esetben legyen sokkal sósabb, mint amúgy lenne, hogy ellensúlyozza a tészta sótlanságát. Fordított esetben, azaz, ha valaki elsózná a tésztát, a krumplistészta a nyerő ötlet, mert a burgonya rengeteg sót von el. (Egyéb elsózott esetekben is szoktam alkalmazni a "krumpli the superhero" technológiát. Például egy akármilyen levesbe vagy szószba beledobhatsz egy-két krumplit, csak amíg valamelyest enyhíti a sósságot.)
Szóval a tésztát elkeverjük a nemes egyszerűséggel összekavart szósszal és most jön a lényeg: át kell sütni! A sütőben kiszárad valamennyire a tészta, és az ízek is jobban összeállnak; nem lesz annyira kontrasztos a sótlan-elsózott érzés. Ami fontos, hogy ne a tetejére tegyünk sajtot, hogy az jól rásüljön és aztán még szaftosabb legyen a belseje, hanem közé kerüljön a reszelt sajt, ami szintén segít javítani a tészta állagát és ízét is.
Amire még érdemes figyelni: FŰSZER használat! Az unalmas sajtos tészta is mennyei, ha ráteszel frissen őrölt színesborsot, vagy egy csipet oregánót, vagy bármit amit szeretsz.
Utóirat: a kiszáradt illetve nyers tésztáknál, újrafőzés helyett tudnám javasolni, hogy a fentihez hasonló módszerrel (szószgyártás, összekeverés) után szintén sütőbe süsse meg az adott konyhatündér a kompozíciót. A lényeg, hogy a szaft itt nagyon szaftos és relatíve bő levű legyen. Itt a reszelt sajt jobb, ha a tetején van, az is segít a "párolásban".
Sima, megmaradt tésztából, bármilyen rakott zöldséges tészta is készülhet. Besamellel vagy a nélkül! Kezdek éhes lenni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése