Nézzük mink van!

McGyveres múltamat tekintve egész jó a problémamegoldó képességem, két csipeszből bármikor Wartburg tip. személyautót készítek -például.

Szerencsémre kifejlesztettem a "mekgájverizmus" konyhai verzióját is. Az olykor reménytelennk tűnő ételek, amiket már harmadik napja eszünk és nyilván már kevésbé kívánatosak, hihetetlenül át lehet transzformálni ínycsiklandozó falatokká.

Sőt: vannak olyan ételek, amiknek kifejezetten jót tesz pár nap "érés".

A blogot eredetileg amúgy is egy mezei gasztroblognak képzeltem el, ahová olyan recepteket gyűjthetek össze magam és mások számára, amiknek alapanyagát részben, vagy teljesen, megmaradt ételek képzik.

Címkézni fogom az egyes recept bejegyzéseknél, hogy mik voltak a másodlagosan felhasznált alapanyag összetevők (pl.: főtt burgonya, tojásfehérje, gombapaprikás, répa). Igyekszem minden alkalommal az ételnek egy "sima" és egy vegetáriánus verzióját is kiötleni.

Bár én nem vagyok vegetáriánus és nem vetem meg a jóféle húsételeket, mégsem napi szinten fogyasztom, sőt, hetente alig néhány alkalommal kerül terítékre.
A mértéktelen húsfogyasztás nagy mértékben hozzájárul a Föld készleteinek értelmetlen feléléséhez. Ahhoz, hogy 1 kg marhahús a konyhába kerüljön több (tíz)ezer liter víz, nem kevés munkával megtermesztett takarmánynövény (amit szintén locsolnak az intenzív termesztési módszerek alkalmazásakor) kerül felhasználásra. Nem mellékesen megemlítendő az áldott jószágok által kibocsátott nem elhanyagolható mennyiségű gáz és ürülék. Nos mindezt egybevetve máris nem annyira ínycsiklandozó tevékenység a hús habzsolása Tudom jól, hogy itt belépnek a vitába a szkeptikusok és -elnézést, de- önző emberek, akik "HÚS hús hús egyél húst" alapon hihetetlen mennyiségeket képesek elpusztítani. Mindenesetre jó ha tudjuk, hogy mi áll e mögött.
Nem szeretném senkinek sem kedvét szegni; egy jó kis bográcsos marhapörkölt a barátokkal, pótolhatatlan élmény. Természetesen nem kell minden falat húst lelkiismeret furdalással a nyakunkban legyűrni, de az odafigyelés mindenképpen hasznos része lehet életünknek.

A kis nylon zacskó története

Az előző bejegyzésben olvashattatok a fűszernövények dugványozásáról.
Talán furcsán hangzott, hogy mini-fóliasátrat kell készíteni. Természetesen nem kell makettet eszkábálni a hatalmas hipermodern sátrakról, bár a kisebb-nagyobb gyerekeknek ez még egy örömteli elfoglaltság is lehet egy "unalmas" szombat délutánon. Remek alkalom, hogy néhány hasznos örömteli órát tölts a gyermekeddel.

A mini fóliasátrat kialakíthatjuk a háztartásokban tömkelegével "keletkező" kiflis zacskóból, amibe a közértben beletettük a péksüteményt. Természetesen legjobb lenne, ha mindenki kerülné, hogy nejlonzacskóba szedje a kiflit-zsemlét-kenyeret; jobb megoldás a papírzacskó, de az is jobb megoldás egy újabb zacskó letépése helyett, ha magunkkal visszük a múltkori kis zacskót. Jónéhányszor újra és újra lehet bele vásárolni; ha a kiflit már nem szívesen szedjük bele, vigyük a zöldségeshez, kérjük abba a babot, a hagymát. Ha már a hagymát sem szívesen tennénk bele, tovább használhatjuk fóliasátornak. Végül pedig a kutya-macska tulajdonosok örömére, nem kell keresgélni sétáltatás előtt, ha mindig egy helyre gyűjtjük a sokszorosan hasznosított kis nylonokat.

Számoljunk csak utána:

1. Megveszem a kiflit, hazamegyek kidobom a zacskót. Hányszor használtam? Egyszer.

2. Megveszem a kiflit, 3 nappal később is abba szedem, egy hét múlva a helyi piacon is abba kérek, ezt teszem a dugványra gyökereztetéskor, majd takarításnál is ezt használom. Hányszor használtam? Legalább ötször!

Mi értelme ennek? Nem öt, hanem csak egy darab nem bomló szemetet termeltem. Még az egy is sok, de sokkal jobb, mintha ötszörös hulladékmennyiséget adnék "ajándékba" a Földnek.

Sose gondoljuk, hogy ezzel nem válthatjuk meg a világot. Egyedül, ha nem is az egész világot, de legalább a saját világunkat megválthatjuk!

Zöldségek az ablakban

Szerencsére az utóbbi években ismét népszerű lett, hogy akár kertes házban, akár lakásban az ember friss fűszernövényeket tart a konyhájában, kertjében.

Tarts friss zöldségeket az ablakban!

Bár az ízek kedvéért, már a cserepes, "közértből" való fűszernövényeket is érdemes otthon nevelgetni, ezek élettartama sajnos igen rövid. Ez annak köszönhető, hogy a növények számára ez nem megfelelő élettér, illetve közeg, valamint, hogy a kereskedelemben kialakult rossz szokás itt is érvényesül: rövid élettartamú termékeket állítanak elő (csúnya dolog a vádaskodás, de akkor is...) szánt szándékkal.
Akinek csak egy kis erkélye is van, érdemes dézsában nevelni növényeket. Az én személyes kedvenceim: kakukkfű, bazsalikom, menta, rozmaring.
A legjobb, hogy sok fűszernövényt otthon, leveles hajtásról, dugványozással is szaporíthatjuk!
Ilyenek például: rozmaring, levendula, menta, izsóp, babér.
Figyelem! A mentával eléggé kell vigyázni, mert a kertbe kiültetve egy szer csak azt tapasztalod majd, hogy mindent elnyomott a konyhakertben... Folyamatosan vágni kell, hogy kordában tudd tartani.


Dugványozás

A módszer lényege annyi, hogy levágunk a növényről egy kb. 8cm-es egészséges (!) hajtást, az alsó leveleket leszedjük, az alsó rügycsomó alatt elvágjuk és beletesszük egy kisebb cserépbe/műanyag pohárba (utóbbi lehetőleg használt, kimosott pohár legyen -pl. joghurtos-, vagy bármilyen háztartási hulladék konténer, alján kilyukasztva). A közeg laza, komposzttal dúsított, jó vízáteresztő képességű, levegős legyen.
Nem használok gyökereztető hormon port, így nem sikeres az összes próbálkozás, de még így is megéri! Az egyes növénykékre ne felejtsünk el fóliát tenni, hogy a magas páratartalom biztosított legyen a növény számára.

A zacskó újrahasznosításról egy következő bejegyzésben olvashattok!

Miért festettem zöldebbre?

Eredetileg maradék.blogspot.com szerettem volna lenni, de az már foglalt volt, a maradéki református egyházközösség által. De sebaj! Elcsépelve bár, de törve nem felvettem a Zöld Konyha nevet és ez alatt próbálok megosztani szerintem hasznos dolgokat.

Miért? Előttem a sok rossz példa, a háztartások, amikre jellemző a nem-gondolkodás.

Eredeti célom, hogy az otthoni maradékok sorsát változtassam meg. A még kiválóan használható alapanyagok ne várják meg sanyarú sorsukat: a bolt polcáról szinte egyenesen a komposztba való bekerülést...és ez még minidg a jobbik eset!

A maradék nem ott kezdődik, hogy a 8 sült csirkemellből, csak 6 fogyott el, hanem ott, hogy mi nyolc darabot vettünk! A maradék fogalma, sajnos még mindig inkább enged következtetni a "nemkívánatos"-ra, semmint a "lehetőségek tárházára". Pedig, ha a buszra várunk és épp mérgelődünk, mert az késik, ezt az időt a bosszankodás helyett felhasználhatjuk arra, hogy kigondoljuk mi legyen a tegnapi krumplipüréből.

Szeretném újragondolni a háztartást, vezetésének ésszerűségét. Minden témában a konyhából indítok majd, de nem csak az ajtóig megyek el, hanem a "gazdagabb" élet, a boldogabb lélek is célállomás. A mértékletesség, nemcsak anyagi szempontból lényeges, hanem érzésvilágunkat is gazdagítja.

Mi mindent tehetünk azért, hogy jobbá tegyük a világot? Vagy ha ez túl fennkölten hangzik, akkor hogyan javítsunk első lépésben "csupán" a saját életminőségünkön? Például ne pocsékoljuk az élelmiszert! Kis dolgokat megbecsülni JÓ érzés.

Próbáljuk ki együtt.

Szeretettel várlak a konyhában :)